Ellátási lánc menedzsment

Ellátási lánc menedzsment - eredményesen és jól szervezetten

Az ellátási lánc menedzsment (SCM) célja az ellátási lánc hatékonyságának és teljesítményének javítása, mely a termelés-optimalizálást, a szállítási és logisztikai folyamatok javítását és a meglévő struktúrák konszolidációját is magába foglalja. A SEEBURGER a különböző iparágakban szerzett tapasztalatai alapján hosszútávú stratégiai, középtávú taktikai és rövidtávú, operatív know-how-t kínál, mellyel különféle iparágakban tevékenykedő vállalatokat támogat az ellátási lánc optimalizálásában.

A SEEBURGER-módszer

A SEEBURGER által javasolt módszert a fenti ellátási lánc "ház" példája szemlélteti a legjobban. Ez a metodika, mellyel a SEEBURGER egyértelműen megkülönbözteti magát versenytársaitól, egy átfogó, struktúrált eljárási módszertan, mely a rendszerek integrált együttműködése révén szolgálja az értékteremtést az ellátási láncban.

1. Ellátási lánc stratégia és -struktúra

Az ellátási lánc költségeinek 70 százaléka stratégiai és strukturális döntések által megtakarításra kerül.
Az ellátási lánc stratégia és -struktúra középpontjában a hozzáadott értéket befolyásoló hatások optimális kiegyenlítése áll , mely többek között a következő faktorokat tartalmazza:

  • Termékportfólió
  • Ügyféligények
  • Versenytársak

További aspektusok közé tartoznak a Make-or-Buy kérdések, outsourcing-stratégiák, szolgáltatási szintek optimalizálása és az ellátási lánc együttműködés.

2. Felépítés: szervezet és felelősségi körök

A felelősségi körök egyértelmű meghatározása, illetve az olyan alapvető aspektusok tisztázása, mint pl:

  • Központi vagy decentralizált felelősségek
  • Funkcionális vagy folyamat-orientált szervezeti felépítés
  • Partnerek összekötése
  • Feladatkiosztás a kollaboratív ellátási lánc kezdeményezések szerint

3. Bonyolítás: folyamatok és struktúrák

Ebben a kontextusban az optimális folyamatszervezésről van szó. Ennek keretében három folyamatkategóriát különböztetünk meg:

  • Tervezési folyamatok, amelyek az ellátási lánc érték- és anyagáramlását határozzák meg:
    • Eladás-és beszerzéstervezés:
      • Az igények meghatározása és egyeztetése a kapacitásokkal és készletekkel
      • A kapacitások, szállítási képesség és flexibilitás ellenőrzése
      • Az anyagáramlás kiszámítása
    • Raktározási-, szállítási- és termelési kapacitások:
      • A termelési, elosztási, készletezési és szállítási tervek ellenőrzése
    • Kivitelezési folyamatok, melyek a tervezési folyamatoknak megfelelően végregajtják a konkrét termék- és anyagáramlást:
      • Üzleti partnerek integrációja, melynek keretein belül a vállalaton átívelő folyamatok a szállítókkal és ügyfelekkel egyeztetve optimalizálásra kerülnek
      • Aktív készlet- és raktármenedzsment pl. RFID vagy más logisztikai megoldások segítségével
      • Az információ minőségének és aktualitásának fenntartása pl. egy optimális áruelosztás kialakítása a VMI (Vendor Managed Inventory) vagy portálok által
  • Monitorozó folyamatok, melyek pl. tracking- és tracing funkciókat tartalmaznak és bármikor - pl. az RFID segítségével - aktuális státuszjelentéseket küldenek az áruk ill. termékek tartózkodási helyéről.

4. IT-rendszerek

Az IT rendszerek végigkísérik az ellátási lánc folyamatait és leképezik ezeket. Kétféle szoftverkategóriát különböztetünk meg: tervezői rendszereket, melyek a fent említett tervezési folyamatokat támogatják, másrészt a végrehajtást támogató rendszereket, melyek az anyag-és értékáramlási folyamatokat elindítják, követik és ellenőrzik.

5. Integráció

A különálló komponensek integrációja a siker szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az integráció itt nemcsak az IT-releváns, hanem az IT-től független elemekre is kiterjed, és implikálja mind a belső rendszerek integrációját (EAI), mind pedig a szállítói integrációt, melyet különböző eszközök szolgálnak, mint az elektronikus adatcsere (EDI) az interneten keresztül WebEDI vagy portálok és piacterek által, vagy akár RFID segítségével is.

6. KPI-k és kontrolling eszközök

»Amit az ember nem tud mérni, nem tud menedzselni sem«: ez az egyszerű megállapítás találóan összefoglalja az SCM területén is a mérőszámok és kontrolling eszközök jelentőségét.

7. Cél-konfliktus- és trade-off-menedzsment

A teljeskörű vagy lokális ellátási lánc optimalizáció keretében az ellátási lánc egy részterületén megvalósuló változások más részterületeken esetlegesen egymással ellentétes hatásokhoz vezethethetnek.

A pozitív aspektusokból származó előnyöket a negatív hatások kiolthatják.

Ezeket a veszélyeket a SEEBURGER a Trade-off menedzsment keretében  folyamatosan figyelmmel kíséri és biztosítja, hogy a folyamat során egy pozitív, visszavezethető eredmény álljon elő.

A SEEBURGER ellátási lánc menedzsment haszna számokban:

  • 30%-os szállítási idő-csökkenés
  • 40%-os szállítói hűség növekedés
  • 10%-kal jobb kapacitáskihasználás
  • 10%-os beszerzési megtakarítás
  • 10%-kal alacsonyabb átfutási idők
  • 20%-os készletcsökkentés